A város legrégebbi szobra 1753-ból. Az 1738-40-es nagy pestisjárványra emlékeztet. Alkotója ismeretlen, stílusa barokk. Ehhez nagyon hasonló pestisoszlop áll a temesvári főtéren, amiből esetleg az alkotók azonosságára lehet következtetni, de a feltételezést szakértői vélemények nem erősítették meg. A legfelül látható szoborcsoport az Atya, a Fiú és a Szentlélek, mely utóbbi glóriától övezett galamb formájában jelenik meg. Legfelül tehát a Szentháromság látható, míg...

Nem csupán építészeti, de kultúrtörténeti emlék az Augusz-ház jellegzetes épülete. Báró Augusz Antal építtette, Liszt Ferenc négy alkalommal járt itt. Emlékét az épület falán lévő emléktábla és a benne működő, nevét viselő zeneiskola őrzi. Talán a mester emlékét őrizve, Szekszárdon hagyományosan színvonalas zenei élet működik ma is, melynek méltó otthona a Művészetek Háza. Az egykori zsinagóga Kerényi József építész tervei alapján született újjá, ma a kortárs és kl...

A szekszárdi Remete-kápolna a fogadalmi kápolnák közé tartozik. Az 1739-es pestisjárvány idején fogadta meg Szekszárd népe, hogy a járvány elmúltával kápolnát alapít a Szent Szűz tiszteletére. A kápolna felszentelésére végül is 1757-ben került csak sor. Hamarosan búcsújáró helyként kezdték el tisztelni még a távolabbi környék lakói is. A templom gondozását egy-egy ferences barát látta el, aki a templom melletti barátlakásban lakott. Innen ered a kápolna közkeletű ne...