Fridrich János egykori, még a természetes fényt kihasználó "napfényműtermé"-ben fényképészeti eszközöket, szerszámokat és fényképeit állítottak ki. Fridrich János és utódai szinte az egész XX. században Szentes életének "dokumentátorai", a város polgárainak esküvőjéről, a hadba vonuló katonákról, a családokról szokásos fényképek készítői voltak.

Az 1894-ben alapított múzeum bemutatja névadója, Koszta József, az alföldi iskola egyik legegyénibb hangú mestere festményeit, de ezen kívül rendkívül értékes a néprajzi, helytörténeti gyűjtemény is. Koszta József (1861-1949) festőművész az 1910-es évektől többnyire a város melletti tanyáján, Felsőréten dolgozott. A szentesi múzeumban megtalálhatók a művész relikviái, és külön termet kapott 35 festménye. A képzőművészeti gyűjteményben a névadó Koszta József művei...

www.szentes.hu

Állandó kiállításán az alföldi képzőművészet jeles képviselőinek (pl. Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc) alkotásai láthatók a XIX. század közepétől 1945-ig. A gyűjtemény magában foglalja a helyi alkotók, mindenekelőtt a város nagy festőjének, Tornyai Jánosnak (1869-1936) a festményeit (400 db) és grafikáit (kb. 400 db), továbbá Endre Béla 70 és Kohán György 20 képét, Pásztor János és Kallós Ede szobrait (50 db). Emellett ...

Az épület építtetője és tulajdonosa ifj. Hajdú Bálint volt. Az Andrássy úti emeletes épületet 1924-ben építtették. A 140 öl nagyságú 5179 sz. beltelket 1923. október 22-én vásárolta meg fele-fele részben feleségével, Majsay Juliannával. Az emeletes épületben 12 szoba volt, a földszinten pedig üzletek voltak. A Sztálin u. 34. szám alatti lakóházat az 1952./4.sz. tvr. alapján államosították. 1952-től az Állami Gazdaságok Országos Trösztje bérelte 1963-ig, majd egy évi...

A 20. század elején jeles képzőművészek működtek Hódmezővásárhelyen, Tornyai János, Endre Béla, Rudnay Gyula. Saját művészetük gyakorlásával összefüggésben gyűjtötték a helyi népművészeti értékeket Kiss Gyula íróval és néprajztudóssal együtt. Múzeum alapítására biztatták Kiss Gyulát. A szerencse is kezükre játszott, a gabonakonjunktúra révén fejlődő mezővárosban 1904-ben ipari és mezőgazdasági kiállítást rendeztek. A vendégek számára pihenő szoba berendezésével bízt...